A Tisza öblítőcsatornái segítik az árvízi védekezést, frissen tartják a vizet, szabályozzák a hordaléklerakást. Ráadásul, különleges vadvilágukkal és izgalmas környezetükkel csodálatos vízitúra útvonalak is.

Az öblítő csatornák a Tisza főmedrét kötik össze a belső medencékkel. A Tisza szabályozását célzó csatornák ezeken keresztül ürülnek a Tiszába, majd tavasszal ezeken át távozik a víz a folyó felé. A Tisza-tó és Tiszafüred vízszintje is ezeken keresztül szabályozható. A csatornák segítenek javítani a tó oxigénellátását, de az élővilág számára is fontos átjáróként szolgálnak – ráadásul akár izgalmas vízitúra lehetőségeket is nyújtanak.

>> Halas utazás a Tisza-tónál.

A rendszer az 1970-es években kezdett kiépülni. A csatornákra nem csak az áradások idején van szükség, ezek tulajdonképpen a Tisza-tó „vérkeringését” biztosítják. Minden tónak van egy belső keringési rendszere, amely segíti az oxigéncserét és a különböző anyagok áramlását és feldolgozását a vízben. Egy mesterséges tóban ezek nem működnek, így nem áll be a víz egyensúlya – az élőlények nem jutnak elég tápanyaghoz, a tó pedig nem tud megbirkózni a méreganyagokkal.

Az öblítő csatornák Tisza felöli kiágazásánál mintegy 50-100 méteres távolságon belül zsilipek (szaknyelven szabályozó műtárgyak) épültek, ezeknek két üzemállapota van: nyitott, vagy zárt. Nyitott üzemállapotban szabadon folyik be a víz, viszont árhullámok levonulásakor ezeket a műtárgyakat zárják. Amíg az árhullám le nem vonul, illetve a lebegtetett hordaléktartalom magasabb a vízben, addig zárva vannak.

>> Még több infó a Tisza-tó vízállásáról.

Az öblítőcsatornák sokszor kiszélesednek, a medrük megváltozik, attól függően, hogy milyen anyagból állnak. Az eredeti meder keresztmetszet az épített öblítőkben nem nagyon fedezhető már fel. Helyenként öblösödések, beszakadások keletkeznek és a víz mély is lehet – így ha túrát tervezünk, bízzuk magunkat gyakorlott vezetőre!