Nincs olyan hosszú élet, annyi idő és energia, hogy a Tisza-tó misztikuma, élővilága, halai megismerhetők, kiismerhetők legyenek. Ettől vonzó ez a víz minden nap. Tele van meglepetésekkel, élményekkel, kihívásokkal. A felfedezés, megismerés öröme a legmotiválóbb tényező, mely napról napra, hétről hétre, szezonról szezonra, évről évre csónakba "kényszerít". Hosszú szünet után, mely a tilalmak és az áradás miatt sikeredett így számomra, most ismét horgászhattam, ismét kihajózhattam, ismét fürkészhettem a természet titkát. Olyan csodás volt minden, hogy magam is meglepődtem rajta, el is tűnődtem, hogy na végre itt vagyok "ez az én Tiszám, ez az én Tisza-tavam". Horgásztam. Nem sokat, de mégiscsak horgásztam.

A szerző egy húsz kiló feletti harcsával, mely visszanyerte szabadságát...

És működött minden, a természet is, és a horgászmódszerek is. Ilyenkor májusban sok hal teszi a dolgát, ahogy nagyapám mondaná. Szerelmeskednek a maguk módján, ez az ő nászuk, ívásuk. A küszök (snecik) nagy számban keresik fel a gyökereket, hogy ikráikat ráragaszthassák néhány napra, tudják ezt jól a harcsák, süllők és balinok is, no és persze a jószemű, tapasztalt horgászok. A terülj terülj asztalkám egyszerre vonzó ragadozóhalnak, horgásznak. A sikeres horgászat élménybeszámolója itt elolvasható, a Tisza-tavi ragadozó halak felkereséséhez, megfogásához pedig valamennyi kikötőben örömmel segítenek.

Egy szép süllő a merítőben, bőven két kiló feletti...