Egy igen tartalmas, a horgászok és az ökoturisták számára is érdekes interjú olvasható a Tisza-tó halászati, horgászati hasznosítójának oldalán. Ebben Lovas Attila, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója beszél többek között a vízszint beállításáról, a komplex Tisza-tó projektről és a horgászok által legtöbbet emlegetett "vízrángatásról". Az alábbi interjúrészlet erről szól:

"A Tisza-tó a Tisza nélkül nem létezhet. A Tisza vizének a szétosztását egy vízpótló csatornarendszer biztosítja. Vannak holtágak, mellékágak, vannak belvízcsatornák, melyekben szintén vizet tárolunk. A tavalyi aszályos időszakban csak a belvízcsatornákban közel 2 millió köbméter vizet tartottunk vissza – azért ez nem kis mennyiség. Minden víz, amit mi létrehozunk, üzemeltetünk úgy, hogy hosszú távon működjön, egyúttal horgászvíz is. Így a horgászat alapfeltételét próbáljuk megteremteni. Úgy gondolom, hogy amikor ellentét látszik, azt csak az ismerethiány okozhatja, mert mi szándékosan senki ellen nem teszünk, horgászok ellen meg pláne nem. Az ikráról való vízleengedésről, meg tavaszi vízrángatásról hallottam kinn, a vízparton. Ez évtizedek óta
visszatérő probléma, amit úgy látszik, hogy még nem sikerült elmagyaráznunk a horgásztársadalomnak. A Tisza-tó egy átfolyásos víztározó, és több mint 30 kilométer hosszú. Maga a duzzasztott tér hossza Kisköre és Tiszalök között 120 kilométer a folyó sodorvonalán mérve. Az a pont, ahol a vizet szabályozni tudjuk, a
vízlépcsőnél, Kiskörén van, itt tartjuk az üzemrendben előírt vízállásokat. Ha például a nyári vízállást nézem, ez 725 +/- 5 centimétert jelent, ez ott fix. Az pedig, hogy Tiszafüreden, a hídnál mekkora a vízállás, attól függ, hogy mekkora a tározóba beérkező vízhozam. Ha kicsi a vízhozam, adott esetben 100 köbméter alatt van másodpercenként, ahogyan tavaly nyáron volt, akkor gyakorlatilag Kisköre és Tiszafüred között vízszintes a tározó, nincs esése. Ha megemelkedik a vízhozam, és érkezik 500 köbméter másodpercenként, akkor Kiskörénél pontosan ugyanannyi a vízállás, de Tiszafüreden 60 centiméterrel magasabb. Sőt, tud egy méterrel is magasabb lenni. Amikor föntről kevesebb víz érkezik, és csökken a vízhozam, akkor a füredi vízállás apad, de Kiskörénél még mindig ugyanannyi. Ez tűnhet a laikus szemlélő számára rángatásnak, meg leengedésnek, de ez általunk nem befolyásolható természeti folyamat. Ráadásul a nagyságrend is olyan, hogy tavaszi, kisebb árhullám esetén mondjuk egy méterrel magasabb víznek a megtartása Kiskörénél egy méterrel magasabb duzzasztási szintet jelentene, amire az üzemrend nem ad lehetőséget. Arról már nem is beszélve, hogy a műszaki létesítmények sincsenek erre felkészítve. Ha egy ilyen dinamikus rendszerben mindenki csak egy pontot néz, akkor az tévedésekre adhat okot. Ez a vízszint-ingadozás, ami a vízhozamtól függ, értelemszerűen a tározó felső részén a legnagyobb, de Abádszalókon ez már jóval kisebb. Amióta a Tisza-tóval foglalkozom, ez a téma mindig újra és újra napirendre kerül. Azt kérném a horgászoktól, ha érthető volt, amit mondtunk, akkor abban segítsenek, hogy a saját horgász köreikben is próbálják elmagyarázni, hogy van olyan, amit a vízügyi igazgatóság tud befolyásolni üzemeltetőként, és van olyan, amit csak a Jóisten tud befolyásolni, amire nekünk nincs ráhatásunk." - mondta Lovas Attila.

Az interjú teljes egészében két részletben olvasható, az első itt, a második itt.