Mit keres februárban a kérész egy blogban? És valójában igaz is, mit keres? A kérész semmit, erről a csodálatos teremtményről ráérünk még beszélni a júniusi repülés előtt, alatt is.

Pár napja a Tisza-tó folyó szakaszán, az Aranyosi szigetnél horgásztam süllő reményében. Míg élveztem a tiszta levegőt, az erőlködő nap sugarait pedig próbáltam elraktározni és kiélvezni, addig sok száz lyukra lettem figyelmes a partoldalban. No, nem mintha eddig ezeknek a létezéséről nem tudtam volna, de sose jutott még eszembe, hogy csak ebben a néhány téli, hideg hónapban fotózhatom le és csodálhatom meg a kérészek lakhelyét (fotó!). Erre az ún. téli vízszint miatt van lehetőség, hiszen az egész Tisza-tó vízszintje kb. 100-120 cm-el alacsonyabb, mint nyáron. Turistákkal télen, főleg a folyón nem nagyon lehet találkozni, pedig megannyi élmény és érdekes természeti jelenség figyelhető meg, mellyel gazdagabbak lehetünk. A vadkacsák partszéli sokasodása, a hattyúk barátságossága, a vízbe lógó fűzfagyökerek mind-mind érdekesek az arra fogékonyak számára. Ezt a felsorolást bővítem most a kérészek élőhelyének megfigyelésével. Igaz, hogy ezekben, a levegőre került lyukakban nincs élet, hiszen a kérész lárvája csak a vízben tud megélni. Ahol a meder agyagos, ott megszámlálhatatlan mennyiségben tanyáznak. A téli vízszint idején az agyagos partban e lárvák lyukai láthatók lesznek, néhol annyira sűrűn vannak, hogy a part méhsejtre emlékeztet.

Egy a folyó mederből a víz alól kivágott emberfejnagyságú agyagdarab rendszerint tucatnyi, sőt még több lárvát is tartalmazhat. A lárvákban az az agyagföld van, melyben a lyukat fúrták. Bélcsatornájuk mikroszkópikus vizsgálatával ez megállapítható.

Bizonyos, hogy ez az agyagföld nagyon silány táplálék és valószínűleg ez az oka a Tiszaviráglárvák nagyon lassú fejlődésének. Három esztendő kell a nympháknak, míg teljes nagyságukon kívül ivarérettségüket is elérik, és mint subimagók a vízből kirepülhetnek. 

Júniusban a rajzásuk idején innen folytatjuk, addig is bíztatok mindenkit, hogy keressen fel agyagos partszakaszokat, ahol hasonló látványban lehet részünk, ilyen többek között a Kékesi-kanyar, a Jana-fok, az Aranyosi-sziget régi ága és a tiszanánai kikötő előtti rész. 

És majd elfelejtettem! Elmélkedésem és a lyukak fotózását egy gyönyörű süllő zavarta meg, felejthetetlenné téve a fagyos Tisza-tavi februárt.

A cikket írta, szerkesztette és a fotókat készítette: Horváth Szabolcs, HelloHal

A fotó témája: gumihallal fogott süllő