Nagy Tisza-tavi Jégtúra lesz január 23-24-én

2016. január 21. 11:41 - A.g.o.r.a.

Egy igazi kuriózum a téli programok között a Tisza-tavi jégtúra! A Tisza-tó nyáron gyönyörű, s évente több százezren meg is csodálják. A tó téli arca azonban sokkal rejtélyesebb, nagyon kevesen vannak, akik már közelebbről is megismerkedhettek a kietlenség, a jégen játszó napsugarak és a rideg környezetben is itt élő állatok világával. Az elmúlt enyhe telek által generált kényszerű szünet után végre kellő vastagságú a jég ahhoz, hogy egy igazi aktív téli hétvégét töltsünk el együtt a Tisza-tavon.

32531a5.jpg

Különleges világ tárul elénk azért is, mert az alacsonyabb téli vízszint miatt a nyáron víz alatt lévő fatönköket, tereptárgyakat is felfedezhetjük. Láthatjuk majd, hogy milyen aktívak télen is a vidrák, hogyan élnek madaraink, mi rejtőzik a nyáron bejárhatatlan nádasok mélyén.

32532a5.jpg

32524a5.jpg

32527a5.jpg

A túra a Tisza-tavi Ökocentrum parkolójából indul mindkét napon 10 órakor.

Az útvonal szombaton: Gólyaorr – Bocskoros-híd – Gémeskút – Fás-ér – Valki-medence érintésével halad és egy körrel érünk vissza az Ökocentrumhoz. Vasárnap a Kis-Tisza és Csapói-Holt-Tisza környékét járjuk be. A túra hossza szombaton körülbelül 12 km (4 óra), vasárnap pedig körülbelül 9 km (3 óra). A túra korcsolyával nem, de kisebb gyerekekkel akár szánkóval is teljesíthető.

Fontos a réteges ruházat és a kényelmes, lehetőleg vízhatlan és meleg túracipő.

A túrára előzetesen a szabolajostiszato@gmail.com címen és a 06-30-399-5735 telefonszámon lehet jelentkezni, illetve arról további információt kérni.

A túra részvételi díja 1.500 Ft/fő, 1 felnőttel egy 18 év alatti gyereknek ingyenes. A szervezők biztosítják a túravezetőket (10-15 résztvevőnként 1 vezető), meleg teát, forralt bort és sok-sok információt a Tisza-tóról.

Szólj hozzá!

Szavazz az év halára!

2015. december 17. 09:18 - A.g.o.r.a.

Compó? Márna? Selymes durbincs? Aki még nem választott az „év hala” verseny jelöltjei közül, december 31-ig megteheti a Magyar Haltani Társaság honlapján.

jeloltek_felirattal.jpg

Az év hala megválasztására október elején indult internetes szavazáson már több mint ötezer szavazás érkezett, s ennek alapján eldőlni látszik a végső sorrend.

A leadott voksok több mint felét (57%) a sekély, növényekben gazdag állóvizekre jellemző compó kapta, amely nem csupán gyönyörű halunk, de a húsa is kitűnő.

Utóbbi megállapítás az élénkebb folyóvizeinket kedvelő márnára is igaz, de úgy látszik, őt inkább csak a nagyobb folyóink mentén ismerik, így méltatlanul háttérbe szorult (18%). 

A kiemelkedő természeti értéket képviselő selymes durbincs, amely kizárólag a Duna és mellékfolyói vízrendszerében él, második helyen áll a maga 25%-ával.

Ha jegyeznék a versenyt a fogadóirodák, feltehetőleg legalább százszoros összeget fizetnének a márna vagy a selymes durbincs győzelmére tippelőknek, mert ehhez földindulásszerű változás kellene.

Az akció igazi célja azonban nem a győztes megválasztása, hanem a vizeinkben több mint ezer éve itt élő, őshonos halfajok ismertebbé tétele. Az akció sikere tehát nem az első helyezettre leadott voksokban, hanem a szavazatok együttes számában mutatkozik meg, mert ez tükrözi a társadalom halaink iránt mutatott érdeklődését, rokonszenvét.

Szólj hozzá!
Címkék: halak

Különleges élmények téli Tisza-tónál

2015. december 15. 11:49 - A.g.o.r.a.

Amikor beköszönt az igazi tél, a táj szépségével, érdekességeivel nyáron oly sok embert elvarázsoló Tisza-tó is "arculatot" váltott.

teli_hatter.jpg

A tó arculatváltása azonban különleges módon nem merül ki a természet téli, nyugalmi állapotának a kialakulásában. Ilyenkor a lehulló levelekkel együtt a víz nagy része is eltűnik a tóból. Akik először látják így a Tisza-tavat, azt hiszik, hogy baj van, pedig ez a „normál üzemrend” része.

Miért is történik ez? Azért, hogy a jegesedésből adódó veszélyt csökkentség, hiszen a nyári vízszint esetén akár 20 millió köbméter jég is keletkezhetne a tóban, melyet egy téli árhullám felszakíthat, s kontrollálhatatlanul megindulhat a partok felé. Továbbá fontos szempont az is, hogy a kora tavaszi árvizeket így nagyobb befogadóképességű tározótér várja.

Visszatérve a tó téli arcára: érdekes látvány a hiányzó víz „helyén” a sok ezer fatönk látványa. Az élet egyébként ilyenkor sem áll meg, a Tisza azaz a folyó mentén létesített kikötők működnek, el tudunk menni egy-egy rövid, de annál különlegesebb csónaktúrára, vagy éppen végigsétálhatunk a Tiszavirág Ártéri Sétaúton és az Örvényi Pákász Tanösvényen.

tisza-to_madarak_telen.jpg

Ha szerencsések vagyunk, elég hideg lesz ahhoz, hogy egy jégtúrára is elinduljunk.
A jégtúráról itt írtunk bővebben>

Nem csak a kikötők, hanem a nagyobb szálláshelyek is működnek, tehát mindenképpen érdemes legalább egy téli hétvégét betervezni a Tisza-tó meglátogatására.

A télen is működő vendéglátóhelyeket itt szedtük össze>

Szólj hozzá!

A folyó áll, a tó folyik – csatornák a Tisza-tónál

2015. november 23. 09:12 - HelloHal

A Tisza-tó vízfelülete éppen egyötöde a Balatonénak,viszont ötszöröse a Velencei-tóénak. A legnagyobb eltérés e két természetes vízzel szemben, hogy a Tisza-tavon átfolyik a Tisza folyó, ezért is mondják, hogy a Tisza itt az a folyó amelyik áll, és az a tó, amelyik árvízkor folyik. Kétség kívül ez Magyarország egyik legizgalmasabb mérnöki alkotása.

_dsc7178.jpg

A víz útját a Tisza folyó és a medencék között vagy természetes folyók (például Eger-patak, Kis-Tisza), vagy mesterséges csatornák (I-X-ig számozva) biztosítják. Szigetek, félszigetek szabdalják a különböző medencéket, öblözeteket, teszik mozaikossá a vízi tájat.

A Tisza-tó középvonal menti hossza 33 km, legkeskenyebb pontja Tiszaderzs és Dinnyéshát között a Derzsi szűkület, mely 600 m széles, legszélesebb Újlőrincfalva Tiszaszőlős vonalában, ahol 7 km.

A Tisza tó vízrendszerét úgy kell elképzelni, mint az emberi szervezet érhálózatát. A Tisza folyót tekinthetjük fő ütőérnek, a természetes mellékfolyókat (Kis-Tisza, Eger patak) és öblítő csatornákat mellékerek hálózatának, az ezekből oldal irányban kiágazó kisebb fokokat pedig hajszálereknek.

>> Érdekességek a Tisza-tó vízszintjéről.

Rengeteg holtág maradvány van a tavon belül, ezek vízfelszíne beleolvad a vízfelületbe, ezért csak jobb helyismerettel vagy vízmélység méréssel lehet eldönteni melyek ezek. Ezek a holtágak szabad szemmel nem láthatók. (Fűzfás morotva, Lapos morotva)

10361662095_e91d7002ac_k.jpg

Vannak markánsan elkülönülő, a régi galériaerdők vagy vízinövények által határolt holtágak, mederalakulatok általában egy-egy kisebb ki-be járóval, fokkal összekötve a nagy vízzel, ilyen például az Óhalászi Holt-Tisza, az Ispán-tava, Gaznyilas, Hód, Nagy-Morotva.

Kiskörétől Tiszabábolna felé haladva a legdélebbi medence az Abádszalóki öböl, ahol öt sziget is található, ennek az átlagos vízmélysége a legnagyobb (2,5-3 méter), majd következik a Tiszaderzsi szűkület, utána kiszélesedik a tó és a Sarudi-medence következik, mely nagyobb felületű, de kisebb az átlagos vízmélysége, mintegy másfél méter.

A Saruditól a Poroszlói-medencét a Kozma fok és a vízi növényzet - az Óhalászi sziget és a Balázs fok irányába - vágja el. Ez a Tisza-tó legnagyobb kiterjedésű medencéje, itt már nem csak nyílt vízfelülettel találkozunk, hanem holtágakkal, szigetekkel is. Változatos, mozaikos medence. Csak helyi túravezetővel ajánlott közlekedni.

A 33-as út feletti terület a Tiszavalki-medence. Átlagos mélysége nem éri el az egy métert, ez a terület természetvédelmi szempontból szigorúbb státuszt élvez, mint a poroszlói. A terület szigorú előírások betartása mellett látogatható. Jellemző vizei: Nagy-Morotva, Szartos, Háromágú, Hordódi Holt-Tisza, Kerek-tó és a IX-es öblítő csatorna. Ez utóbbin juthatunk ki a folyóra a Buláti-sziget alatt közvetlenül. E felett a 440-es folyami kilométernél van Tiszabábolna, a Tisza-tó felső kapuja.

Még egy víztér követel említést: a Füredi-medence, mely az Örvényi morotvát és a Füredi Holt-Tiszát jelenti, vannak szigetek, csatornák is, pl. a X-es öblítő csatorna, a Kisfüredi-fok és a VIII-as alsó.

Az öblítő csatornák a Tisza főmedrét kötik össze a belső medencékkel. Érdekessége, hogy változó irányba is folyhat benne a víz. Az öblítő csatornákon keresztül ürül le a víz télre, és ezen keresztül telik meg vízzel a tározótér, tavasszal.

>>Izgalmas tények a Tisza-tó műtárgyairól.

Szólj hozzá!

A Tisza-tavi hallécspő

2015. november 23. 09:11 - HelloHal

Miért volt szükség erre az 1371 méter hosszú, tájba illesztett mesterséges patakra? A hallépcső biztosítja a folyamatos ökológiai kapcsolatot a Tisza-tó és az olykor 10 méterrel is alacsonyabb vízszintű Tisza folyó között. Mivel a Kiskörei Vízlépcső keresztirányban elhelyezkedő műtárgy, árvízi helyzetek kivételével a szegmenstáblák zárva vannak, melyek gátolják a halak mozgását a tározó és az alvízi folyószakasz között. Ennek kiküszöbölésére, a vízlépcső építésekor, a 70-es években épült egy vasbeton halzsilip, de mivel a Tisza alsóbb szakaszain több vízlépcső nem épült, a halzsilip alsó vége a kisvizek idején gyakran szárazon állt, a halak számára használhatatlan maradt.

capaatoban.jpg

A Kiskörei hallépcső Európa leghosszabb hallépcsője. A Komplex Tisza-tó projekt keretében épült meg, tavaly októberben lett beüzemelve, vagyis bevezetve a víz. Feladata a folyami vízlépcső megkerülésével a halaknak a folyamatos átjárhatóság biztosítása, a Tisza-tó és az alsó folyószakasz között.

Az EU-s csatlakozással nyílt lehetőség ilyen típusú pályázat benyújtására. Előzményeként megvizsgáltak különböző hallépcsőket Európában, majd a megszerzett tapasztalatok alapján tervezték meg. A kiskörei hallépcső 1371 méter hosszú, a bevezetett víz mennyisége 1-10 m3 között változtatható másodpercenként.

>> Ha már hal, horgásszunk!

A hallépcső hamar közkedvelt lett a látogatók körében, folyamatosan fogadnak diákokat, nyugdíjas csoportokat, laikusokat és szakmabelieket. A hallépcsőben a szabályozó műtárgynál kialakítottak egy monitoring helységet ahol két nagy ablakon lehet megfigyelni az átúszó halakat, az alsó ablakon a fenék közelben vonuló halakat, a másikon a vízfelszín közelében úszókat. A mesterséges „dombvidéki patak” hossza mentén a halak réselt halátjárókon közlekednek, amelyből 37 db épült. Minden egyes réselt halátjárónál és kőküszöbnél 20 cm a szintkülönbség, ezáltal valósul meg a gyakran 10 m-es vízszintkülönbség „hallépcsőzése” annak érdekében, hogy a halak könnyedén tudjanak felúszni. A tavaszi ívási időszakban nagyon sok hal vonult, nyáron kevesebb. Halászati szakemberek, biológusok figyelik, milyen halak veszik igénybe a hallépcsőt. Egy 4 évszakos - őszi nagy víz, téli leürített víz, tavaszi árvíz nélküli víz, nyári üzem, és most újra az őszi - tapasztalat után nemsokára az első monitoring adatok is rendelkezésre állhatnak. Eddig a Tisza több mint 50 halfajából 24 halfajt regisztráltak.

A jelenlegi hallépcső esése, viszonyai nem igazán alkalmasak a vadvízi evezésre. Azonban 4-8 m3 vizet beengedve a hallépcsőbe másodpercenként már olyan vízmennyiséget jelent, amelynél ki lehet próbálni a raftingot. Egy jövőbeni sikeres pályázat eredményeként remélhetőleg megépülhet egy új raftingpálya.

 

>> Még több műtárgy a Tisza-tónál

Szólj hozzá!
Címkék: Kisköre

Tisza-tavi folyószabályozás

2015. november 23. 09:10 - HelloHal

Sokat autózom a 34-es úton, nekem itt a legegyszerűbb megközelíteni a Tisza-tavat. A 4-es főút után a Kunságot elhagyva a Tisza nevét viselő településeken vezet át az utam. Tiszaörs, Tiszaigar, Tiszaszentimre. Évtizedek óta járok erre, de soha eddig nem jutott eszembe, hogy vajon mit keresnek a Tisza nevét viselő települések 10-20 km-re a folyótól! Fejes Lőrinctől, a KÖTIVIZIG Kiskörei Szakaszmérnökségének vezetőjétől kaptam erre választ.

_dsc8175.jpg

>> Temető-kápolna Tiszaörsön

 

A Tisza a szabályozás előtti évezredekben több nyomvonalon is vándorolt.  Ha az ős Duna, ős Tisza medrét egy mai térképre vetítenénk, igen nagy eltérések mutatkoznának, így nem csoda, hogy a Tisza nevét viselő települések a mai Tisza medrétől igen távol vannak. A XIX sz. második felében a Tisza szabályozása gátat szabott a Tisza további vándorlásának, kialakult a mai nyomvonal, megépültek az árvízvédelmi töltések.

Az északi középhegység lábától egészen az erdélyi hegyekig a mai Tiszántúl mind vízjárta terület volt, csak a magasabb hátságok mentesültek a Tiszától. A mai Hortobágy, Jászság területe mind víz borította rész volt. A mai települések nagy része olyan területekre épült a szabályozás után, amit egykor a víz vett birtokba. A szabályozás után a már (víz) mentesített területen lévő települések elkezdtek fejlődni. Míg a szabályozás előtt kétszázezer ember élt itt, azóta benépesült a terület, ma 2 millió. A Tisza völgyében lévő települések közül a Tisza hajdanán nemcsak Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaszőlős, Tiszaderzs mellett folyt, hanem például a mai Abádszalókon a falu szélén volt a főmeder. Kiskörénél pedig a mai Kanyari Holt-Tisza volt az élő folyó.

>>Tiszaderzsen Bibliai Múzeumot találunk!

A falvak, települések azonban büszkén őrzik egykori névadójuk, a folyó nevét.

>> Műtárgyak a Tisza-tó körül.

Szólj hozzá!

Öblítőcsatornák: ahol a Tisza visszafelé folyik

2015. november 23. 09:08 - HelloHal

A Tisza öblítőcsatornái segítik az árvízi védekezést, frissen tartják a vizet, szabályozzák a hordaléklerakást. Ráadásul, különleges vadvilágukkal és izgalmas környezetükkel csodálatos vízitúra útvonalak is.

tiszatu.jpg

Az öblítő csatornák a Tisza főmedrét kötik össze a belső medencékkel. A Tisza szabályozását célzó csatornák ezeken keresztül ürülnek a Tiszába, majd tavasszal ezeken át távozik a víz a folyó felé. A Tisza-tó és Tiszafüred vízszintje is ezeken keresztül szabályozható. A csatornák segítenek javítani a tó oxigénellátását, de az élővilág számára is fontos átjáróként szolgálnak – ráadásul akár izgalmas vízitúra lehetőségeket is nyújtanak.

>> Halas utazás a Tisza-tónál.

A rendszer az 1970-es években kezdett kiépülni. A csatornákra nem csak az áradások idején van szükség, ezek tulajdonképpen a Tisza-tó „vérkeringését” biztosítják. Minden tónak van egy belső keringési rendszere, amely segíti az oxigéncserét és a különböző anyagok áramlását és feldolgozását a vízben. Egy mesterséges tóban ezek nem működnek, így nem áll be a víz egyensúlya – az élőlények nem jutnak elég tápanyaghoz, a tó pedig nem tud megbirkózni a méreganyagokkal.

Az öblítő csatornák Tisza felöli kiágazásánál mintegy 50-100 méteres távolságon belül zsilipek (szaknyelven szabályozó műtárgyak) épültek, ezeknek két üzemállapota van: nyitott, vagy zárt. Nyitott üzemállapotban szabadon folyik be a víz, viszont árhullámok levonulásakor ezeket a műtárgyakat zárják. Amíg az árhullám le nem vonul, illetve a lebegtetett hordaléktartalom magasabb a vízben, addig zárva vannak.

>> Még több infó a Tisza-tó vízállásáról.

Az öblítőcsatornák sokszor kiszélesednek, a medrük megváltozik, attól függően, hogy milyen anyagból állnak. Az eredeti meder keresztmetszet az épített öblítőkben nem nagyon fedezhető már fel. Helyenként öblösödések, beszakadások keletkeznek és a víz mély is lehet – így ha túrát tervezünk, bízzuk magunkat gyakorlott vezetőre!

Szólj hozzá!

A Horthy-csatorna története

2015. november 20. 09:07 - HelloHal

A Horthy csatorna egy igazi, magyar aquadukt, azaz függőcsatorna. A 33 méter hosszú csatornahíd ma már ipari műemlék, egy darabon még a 34-es utat is keresztezi. A Horty csatorna nem csak műtárgy: izgalmas vízi útvonal, horgászhely és bringás célpont is.

tunderfatyol.JPG

1934-35 között hatalmas aszály sújtotta az alföldet. Sok ezer gazdálkodó megélhetését hozta válságos helyzetbe. Óriási termés kiesés keletkezett. Horthy Miklós kormányzó kenderesi birtokain is elszikesedett a talaj, a halastavak kiszáradtak.

Az alföld kiszáradása sürgette az öntözés fejlesztését, az öntözéssel kapcsolatos tervek elkészítését, azok megvalósításához szükséges törvényi és költségvetési háttér biztosítását. 

1937. augusztus 17-én Szolnokon a színházban ülésezett az Alföld Bizottság. Az ülésen megjelent Horthy kormányzó is. Horthy ekkor indította meg az alföldi öntözési munkálatokat.
Tervbe vették a Tiszaörvényről induló és a Horthy birtokán át Kenderesig tartó szivattyútelep és a hozzájuk tartozó öntözőcsatorna-hálózat kiépítését.

A tiszafüredi öntöző rendszer és tiszaörvényi "vízkivételi mű", ismertebb nevén a Horthy csatorna története tehát a két világháború közötti időszakra nyúlik vissza. Magyarország akkori szakemberei - átgondolva a vízügyi politikát  -az öntözésfejlesztés területén az első olyan beruházást indították el, mely egy nagyobb területet érintett, és ahol egy meghatározó létesítményrendszer épülhetett ki.

Tiszaörvénynél a Tisza vizét szivattyúkkal kiemelve olyan öntözőrendszerbe szállítják a vizet, melynek összhossza közel 100 km, 115 négyzetkilométert fed le, végpontja pedig Kenderes. Gyakorlatilag Horthy Miklós kenderesi területeihez vezettek öntözővizet. Szépen megtervezett és kivitelezett öntözőrendszer. Különösen a szivattyútelep és a 333 méter hosszú csatornahíd érdemel említést.

TIPP! Itt aludjunk, ha meglátogatjuk a Tisza-tavat!

Az öntözőrendszer - mely ma is üzemel - útja végül betoncsatornában folytatódik. A 34-es út mellett, Tiszaörs térségében halad egy darabon, ahol azt keresztezi is. Az öntözőrendszer ma is ellátja ennek a 115 négyzetkilométeres területnek Kenderesig az öntöző víz biztosítását, illetve a halastavi vízellátást és vízpótlást is biztosítja.

 >> Tipp! Ne hagyjuk ki az Örvényi Pákász Tanösvényt sem!

Szólj hozzá!

A Tisza-tavi műtárgyak nyomában

2015. november 12. 13:21 - HelloHal

A Tisza-tó körül az is találhat érdekes "műtárgyakat", aki nem kedveli a művészetet. Akár autóval, akár kerékpárral, akár gyalogosan indulunk felfedezni a tavat, érdemes egy pillantást vetni a környék műszaki berendezéseire, vagy az ipar műtárgyaira is.

A Tisza-tónál a halak is lépcsőznek. Az Abádszalók irányában, a régi meder területén található a kiskörei hallépcső, amely tulajdonképpen egy úgynevezett ökológiai folyosó: a vízben élő állatok, nagyrészt halak átkelését a Tisza felé. Korábban erre csak árvíz idején volt lehetőség, amikor a közeli duzzasztómű zsilipkapuit megnyitották.

Ha egy kicsit tovább haladunk, ezt a hullámtéri duzzasztóművet is láthatjuk. A 12 nyílásból álló alkotás szaknyelven egy árapasztó. Árvíz esetén a műtárgy képes elvezetni a megnövekedett víztömeg egy részét, így megvédve a környék értékeit. A felesleges vizet a duzzasztómű alvízi csatornáján aztán visszavezetik a Tisza főmedrébe.

Tipp! Abádszalókon motorcsónakkal is szelhetjük a tavat!

A legnagyobb műtárgy a kiskörei vízlépcső, mely Magyarország legnagyobb vízgazdálkodási létesítménye. Három részből áll: vízerőműből, duzzasztóműből és hajózsilipből. Mindegyiknek más-más a feladata. A vízerőműben villamosenergia-termelés folyik. Az itt termelt áramot az országos hálózatba táplálják. A műtárgy középső része egy duzzasztómű: itt  történik a Tisza-tó vízszabályozása, és itt vezetik le az árvizet is. A bal oldalon egy hajózsilip látható.

 

Néhány kilométerre van a Nagykunsági öntöző főcsatorna beeresztő zsilipje. A Nagykunsági főcsatorna Magyarország legnagyobb öntöző műve, egészen a Körösvölgyig kiépítve. 40 km-re a Tisza-tótól kettéágazik, a keleti ág a Hortobágy-Berettyóba, a nyugati ág pedig a Hármas-Körösbe köt be. 

Tiszaderzs felé több helyen láthatunk szivattyútelepet. A 4-es számú öblítő csatorna zsilipje a következő műtárgy. A tiszaderzsi szakaszon újabb szivattyútelep, majd hosszú út után a kerékpárút közvetlenül a Tiszafüredi öntöző rendszer, a Horthy csatorna mellett vezet el.

A 33-as számú út keresztezi a X-es öblítő csatornát, majd a Tisza folyó főmedri hídja következik. Poroszló felé haladva két hullámtéri hídon kerekezünk át, az első a Bocskoros híd, a másik a Százöles híd. A híd után rögtön balra fordulva már az árvízvédelmi töltésen vagyunk.

Poroszlót elhagyva az újlőrincfalvi szakaszra érünk, így elérjük a Laskó patakot, ennek az újabb hídján haladunk át, de ott a régi, alacsonyabb híd is. A sarudi medence hatalmas vízfelülete mellett kerekezve érjük el Dinnyéshátat, mely egy kis üdülőfalu, de régen tanyavilág volt a helyén.

Tipp! Ha már Poroszló, A Tisza-tavi Vízisétányt se hagyjuk ki!

Kiskörére visszaérve érjük el a Jászsági öntöző főcsatorna zsilipjét. Ez a Jászság felé biztosítja az öntözővizet és a halastavi vízutánpótlást. A Jászsági-öntöző-főcsatornához már egészen közel van a kiindulási pontunk, a vízlépcső. Ide visszaérve már meg is tettük a közel 70 km-es körutat.

Szállások a Tisza-tónál >>

Ha kerékpárra pattannánk >>

Szólj hozzá!

Mi a különbség: téli és nyári vízállás a Tisza-tavon

2015. október 29. 16:59 - A.g.o.r.a.

Különösen meghatározó a Tisza-tó életében és a táj arculatában is a téli-nyári vízszint.  Ahol nyaranta kenuval vagy csónakkal barangoltunk, ott telente akár bakancsos túrákra is indulhatunk, s bár szűkül a vízfelület, de ezzel párhuzamosan kinyílnak a száraz lábon megközelíthető pontok. Ettől oly vonzó, kiszámíthatatlan, változatos és megújuló ez a víz.

10361659215_1ee4c0e78d_z.jpg

A két vízszint közül a nyári a leghosszabb, mely április végétől október végéig tart. Ezt követi az őszi leürítés, mely 2-3 hetes időszakban történik napi 5-8 cm-es vízszintcsökkentéssel.

A véglegesnek mondható téli vízszintjét november közepén éri el a Tisza-tó, viszont egészen február végéig 10 cm-es intervallumban mozoghat attól függően, hogy milyen kemény és hideg a tél, milyen a jégborítás. És itt kezd érdekessé válni a dolog, mert végleges vízszint viszont kétféle lehet télen: a magasabb 120 cm-rel alacsonyabb a nyári víznél, az alacsonyabb pedig 170 cm-rel. Tehát a kétféle téli vízszint között 50 cm a differencia.

Március közepére egy bizonyos emelkedett vízszint már mutatja a jobb idő, a tavasz közeledtét. Ez az öntözőcsatornák vízellátása miatt válik fontossá.

Adott esetben azonban nem mesterségesen történik a Tisza-tó feltöltése, hanem a tavaszi árhullám vízhozama tölti fel sokszor nemcsak a nyári vízszintre, hanem 1-2-3 méterrel magasabbra is. Így aztán majd az árhullám apadó ágán következik be a duzzasztás megkezdése, és a vízügyi szakemberek beállítják a tó nyári vízszintjét. Árvíz persze jöhet nyáron vagy télen is.

 

De miért van szükség a csökkentett, téli vízszintre? A Tisza-tavon a lakosság életvédelme és vagyonbiztonsága miatt van szükség a téli vízszintre. Kiegészítve a műtárgyak védelmével és az esetlegesen előforduló jeges árvíz kezelésével. Számoljunk! 1 cm vízszint emelkedéséhez 1 millió köbméter vízre van szükség, így egyáltalán nem mindegy mekkora víztömeg fagy meg télen. A Tisza-tó téli vízszintjénél bizonyos medencék, mederrészek szárazra kerülnek, így a képződött jég mennyisége is kevesebb. A tavaszi, Kárpátokból lefutó árhullámot egy nagy raktározó kapacitású terület és tározótér tudja fogadni.

Turistaként azonban az év minden hónapjában kihasználhatjuk a Tisza-tó adottságait hol jégtúrával, hol horgászattal, hol pedig ökotúrával.

1 komment
süti beállítások módosítása