Végére ért a cikksorozatunk, és aki velünk tartott, abban azért csak kialakult egy kép, hogy milyen a halászlé felhozatal a Tisza tó körül. Mi most ebben a cikkben egy rövid összefoglalást írunk a saját tapasztalatainkról. Általános körkép következik.

Készítettünk egy videó összefoglalót is a tapasztalatainkról.

Alapvetően úgy látjuk, hogy a halászlé műfajban a középmezőnyben futunk. Mármint ami a Tisza-tavi vendéglátó egységeket illeti. Ha belegondolunk ez nem is olyan rossz pozíció. Ugyanis ez a szint ad egy jó alapot a szükségszerű továbbfejlődéshez. És tulajdonképpen legyen ez a motiváció – és valahol ez a cikksorozat is ezért született -, hogy emeljék a színvonalat, hogy mi, mint tudatos fogyasztók visszajelzést adjunk az éttermeknek a munkájukról.

Mint ahogyan a borfogyasztásnak már egyre szebben kikerekedik a kultúrája, úgy a halászlé evés kapcsán is meg kell erősödjön ugyanez. Ez is egy hagyomány, a magyar gasztro-kultúra része. Ennek is lehet rendszeresen hódolni. De ehhez kell, hogy a vendéglátó helyek élménnyé tegyék az étkezést. Ennek része a minőségi alapanyagokból, gondosan elkészített fogás, de ugyanúgy része a több tételből álló asztalpatika is. Meg kell még említenünk a kiszolgálás színvonalát is. Bár mindenhol nagyon kedvesek voltak velünk, de a pincérek inkább felhordják a kiválasztott ételeket, holott nekik valójában sales-esnek kellene lenniük, és eladni a legdrágább, a ház számára legkedvezőbb fogásokat, és a kiegészítőket. Sehol nem fordult elő velünk, hogy a pincér ránk beszélt volna egy jó kis fröccsöt, azzal, hogy „Uraim, de hát, hadd ússzon az a halacska!” Önök mikor találkoztak ilyen pincéri ajánlással utoljára?

És bizony nekünk fogyasztóknak is másképpen kell állnunk a dologhoz. Nehéz ügy tudom, de hetente legalább egyszer, aki tehet többször étterembe kell járni. Azért, mert ez is a kultúránk része. Fedezzük fel a Tisza-tó környéki (vagy akár a saját közelünkben lévő) csárdákat, éttermeket, eldugott kis falatozókat, találjunk kedvenc fogásokat. Legyen igényünk arra, hogy nem csak sietősen bekapjuk, amit az asztalon elénk tesznek, aztán már robogunk is tovább, hanem beszélgessünk a személyzettel az elkészítési módokról. Adjunk visszajelzést, hogy ízlett-e az amit ettünk. Ha valami hiányzik az asztalpatikából, igenis kérjük ki utólag.

Gyakorta találkoztunk azzal, hogy a halászlevek íze, nem volt eléggé halas. Ez sok helyen a felületes elkészítési mód miatt volt. Nyilvánvalóan sok múlik az alapanyagokon is. És a beszerzési lehetőségeken igencsak korlátossá váltak. A Tisza-tónál például nem lehet a helyi halászoktól frissen fogott halat venni, az új szabályozás miatt. És hasonló a helyzet paprika fronton is. Sokan vendéglős arra panaszkodik, hogy nem tud jó minőségű paprikához jutni, de ha őszinték vagyunk, akkor rövid utánajárás után igenis mindenki tud megfelelő áron kellő minőségű paprikát szerezni. Így már könnyebben elérhető a kívánatos haragos bordó szín. Persze nem szabad túladagolni ezt a fűszert, de a több helyen is tapasztalt narancssárgásan fakó szín az egyszerűen nem a halászlé sajátja.

Szerintünk azok a helyek járnak jó úton, ahol a vendéglátó egységet egyfajta gondolatiság járja át, és ez érezhető a fogadásban, a berendezésben, és végül magában az étel elkészítésében, és tálalásában is. Azért erre is lehetett jó példákat találni. Ezek jól átgondolt koncepció szerint működtetett éttermek.
Az étlapok kínálatát vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy mindenhol ugyanazok a fogások vannak, még akkor is, ha eltérő fantázia névvel tüntetik is fel azokat. Nehéz olyan éttermet találni a Tisza-tó körül  ahol akár oktató célzattal, akár versenyszellemből, de pár igazi különlegességet, vagy kifejezetten ritkaságot is kínálnának. Pedig ha belegondolunk ezeket a fogásokat emlegetik fel az emberek a baráti beszélgetések alkalmával. Ennek tud híre menni. Nyilván olyan fogyasztói társadalom kell hozzá, és a specialitásokat eladni képes pincér.

Összességében elmondható hogy a Tisza-tó körül mindenhol kedvesen fogadnak minket, de ha igazán jó halászlevet szeretnének enni, akkor rá kell szánni az időt, kicsit kutatni kell. Persze aki olvasta a cikksorozatunkat, az máris tudja, hova érdemes elautózni. Ugye?!

Még két izgalmas írásunk jelenik meg a témában! Hamarosan Ön is véleményt mondhat! Az lesz csak igazán a tuti! :)

Közlemény:
A tesztsorozat meglepetésszerű látogatás során készült, és az írás az OTT és AKKOR tapasztalt halászlé értékelésekor keletkezett szubjektív VÉLEMÉNY. Nem zárjuk ki, hogy más alkalommal akár nekünk vagy másik kóstolónak ettől eltérő álláspontja lehet. Minden ténybeli tévedésünket szívesen korrigáljuk, és bár a szerző véleménye vitatható ugyan, de nem helyreigazítható.