A poroszlói fő úton autózunk, mikor Tamás séf már sokadjára emlegeti fel, hogy egyszer anno megállt a Kormorán étteremnél, és hogy onnan vitt haza halászlevet. Ezt már hallgatom tőle úgy 2-3 cikk ideje, ezért úgy döntöttem pontot teszünk az ügy végére. Mivel a közelben járunk, jobb index ki, vissza kettő, parkolok.
Úgy nézzenek erre a képre, hogy ez itt egy bajnok somlói galuska! Mondjuk ennyi habbal a fejünkön mi is jobban néznénk ki! :)
A videónk végén van egy kis somlóis balhé, de tessék a halászleves részt is szorgalmasan végignézni ám!
A Kormorán hatalmas és fedett kerthelyiséggel fogad minket. Ide aztán lehet busszal is bátran érkezni. Még látjuk a téliesítés nyomait, amiből arra következtetek, hogy egész évben teljes kapacitással működnek. Kicsit beljebb az épületben szintén hangulatos berendezés fogad minket kézi faragású bútorzattal. Szót kell még ejtenem a nem akármilyen borkínálatról, amivel egy egész falat meg tudtak tölteni. Érdemes végigböngészni mi mindent gyűjtöttek össze a tulajdonosok a borvidék kínálatából. 
Halászlé tálalva!
Mi mindeközben a külső térben foglaltunk helyet, már ki is kértük a jussunkat. Érkeznek is szépen az asztalpatika részei: őrült nyers paprika, erős zöld paprika. Gondosan fel is hívják a figyelmünket, hogy vigyázzunk velük, mert erősek. Na jól van, lássuk akkor amiért jöttünk.
Ezt a zsírmennyiséget a felszínnek csak egy részéről "fölöztük" le. Ez sok!
Az első benyomásunk tagadhatatlanul az, hogy a Kormorán halászleve a zsírosabbak közé tartozik. Olyannyira, hogy a tetején lévő egybefüggő zsírréteg hamar bőrösödni kezd, amit a kanál finom merítésével bőségesen le tudunk gyűjteni. Ezt túlzásnak ítéljük, jobb lenne, ha mindezt a konyhán időről időre leszednék. Önöknek pedig azt javaslom, egyenek hozzá bőven kenyeret.
Hogy én milyen udvariatlan vagyok, még körbe sem vezettem Önöket. Odabent gyönyörű faragott berendezés kínál hellyel minket.
Na de térjünk vissza a levünkhöz. Az alaplét is sósabbra ízesítik, ami engem nem zavar, tesztelő társamat, Tamást viszont igen. A pikantériának viszont nyoma sincs. Mint a felszolgálóval történt utólagos beszélgetésből kiderült, azért nem csípős, mert a betérő vendégek a gyerekek miatt panaszkodtak, és végül úgy döntött az üzemeltető, hogy utólag mindenki olyanra tudja paprikázni amilyenre szeretné. Erre még a végén visszatérünk.
Kenyérteszt eredménye: elegendő szárazanyag tartalom.
Az alaplének egyébként megfelelő szárazanyag tartalma van, bár úgy gondoljuk lehetett volna halasabb ízű. Vagy több, vagy jobb minőségű halat kellene felhasználni. Kis baleset is történt, mert a kondéromból a hal farok része is előkerült. Bízom benne, hogy ez egy egyszeri hiba lehetett. Tamás halászlevének tartalmával például minden rendben volt.
Ennek a darabnak nem lett volna szabad belekerülnie a kondéromba. Ez a halpép része kellene legyen. Ejnye-bejnye!
A hal ezúttal törmelékekre esett szét. Valószínűleg nem szerettek volna minket sokat váratni, és magasabb fokozaton zubogtatták az alaplevet. Innen üzenjük: hajlandóak vagyunk 10 perccel többet várni, de szeretjük a szép nagy darab, egybe haldarabokat. Sokkal jobb lehetett volna még a hús, ha szépen beirdalják, és alaposan besózzák, hogy felpuhuljanak a szálkák. Ez itt most elmaradt. Van azért előnye is a kis méretű halkockáknak. Egész jól átvette az alaplé ízét, önmagában is ízletes, és szépen meg is puhult.
Sajnos az összes halhús dirib-darabra esett szét. Így is finom, de a szép nagy halhúsok látványa, igenis hozzáad a étkezés élvezetéhez.
A belsőséget alaplében hozzák ki – így kell, szép munka-, így nem száradt, és nem hűlt ki. Ennek ellenére a haltej nem volt elég puha, de az ikra rendben volt.
A Kormorán Vendéglőnek igazi „Do it yourself” halászleve van. Miután kihozzák, még nekünk is dolgozni kell vele, hogy igazán jó legyen. Zsírleszedés, és csípősség után-állítás. Ha ezzel a két lépéssel kezdünk, akkor viszont egy egészen jól kanalazható halászlevet kapunk. És ha még egy másik alapanyag beszállítóval is megpróbálkozna a konyha, vagy jobban odafigyel az előkészítésre, akkor az nagyságrendekkel megdobná a színvonalat.
Ez gusztább volt, de ez a csúnya Tamás beleevett, még a fotózás előtt.
A személyzettel történt utólagos beszélgetésből két dolgot szűrtünk le. Az egyik, hogy mindenki türelmetlenül azonnal szeretné a megrendelt fogást. Ha egy konyha ennek meg akar felelni, akkor bizony nem tudja szakszerűen elvégezni a dolgát. Ha pedig figyelmen kívül hagyja a vendég sokszor irreális kívánságát, akkor meg a hőn áhított lájkok helyett a reklamáció fog dőlni. A másik, hogy sok gyermekes szülő kifogásolta, hogy csípős a halászlé, és így a kicsik nem tudják megenni. Kedves Anyuka és Apuka. Sajnos az van, hogy a halászlé az egy pikáns műfaj. Viszont a gyerekeknek van halhusi rizzsel, vagy sült krumpli.
Őszintén mondom Önöknek, hogy az 1280.- Ft-ot egyáltalán nem sajnáljuk ezért a halászléért, de azt is kendőzetlenül megmondom, hogy kis odafigyeléssel klasszisokkal jobb fogást tudnának elénk tenni.
Viszont a somlóijuk olyan jó, hogy bárhol is eszek a környéken, a desszertet itt fogom elfogyasztani. Persze ne hagyják magukat befolyásolni, járjanak csak utána személyesen is a leírtaknak.
A videónk végén van egy kis somlóis balhé, de tessék a halászleves részt is szorgalmasan végignézni ám!
Közlemény:
A tesztsorozat meglepetésszerű látogatás során készült, és az írás az OTT és AKKOR tapasztalt halászlé értékelésekor keletkezett szubjektív VÉLEMÉNY. Nem zárjuk ki, hogy más alkalommal akár nekünk vagy másik kóstolónak ettől eltérő álláspontja lehet. Minden ténybeli tévedésünket szívesen korrigáljuk, és bár a szerző véleménye vitatható ugyan, de nem helyreigazítható.
