Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

A Tisza-tóról

A Tisza-tó, Magyarország ökoturisztikai szigete és mint hazánk második legnagyobb tava bővelkedik a természeti értékekben és a természet felfedezését szolgáló túraajánlatokban. A Tisza-tó turisztikai kínálatának gazdagságát jellemzik az ökotúrák, vízitúrák, speciális madármegfigyelő túrák, vízi sportolási lehetőségek, vízparti üdülési ajánlatok, kerékpározási lehetőségek és szolgáltatások, színes rendezvények, valamint további számos látnivaló - melyek közül kiemeltek a tanösvények és a Tisza-tavi Ökocentrum. A Tisza-tó, mint az ország legnagyobb összefüggő horgászvize, igazi horgászparadicsom is egyben - jól felszerelt kikötőkkel, képzett túravetőkkel várva a vendégeket és szervezett (vízi-, öko-, horgász) túrákat kínálva.

Hirdetés

blog_banner.jpg

Tovább a Facebookra

2013.06.21. 09:12 HelloHal

A Tisza virága, a kérészek tánca

Télen sem lehet elmenni szó nélkül e csodás teremtmények mellett, most meg aztán pláne nem. Még februárban írtam a partoldalban látható lyukakról, melyekben a kérészek laknak, itt elolvasható.

A napokban szinte bizonyos, hogy a Tisza-tavon, pontosabban annak folyó szakaszán elkezdődik a repülés. A fő rajzás akár az előttünk álló hétvégén is lehetséges. Általában a kérészek nagy tömegű repülését szórványos megjelenésük megelőzi, az előhírnökökről már napok óta lehet hallani. Az időjárás és vízállás alakulása is fontos a kérészek számára ahhoz, hogy rövidke életük kezdetét vegye.

kérésztánc (540 x 720).jpg

A tiszavirág évenként a hőmérséklettől, légnyomástól, vízállástól függően júniusban, az Alsó-Tiszán június első hetében, a Közép-Tiszán a második héten, a Felső-Tiszán pedig június utolsó dekádjában rajzik.

A hímek az utolsó lárvastádiumot követően nehezebben repülő ún. szubimágókká válnak, amelyek a partra repülnek és cserjékre, levelekre kapaszkodva, de akár az ember ruhájára is rátelepedve egy újabb vedlés után kezdik meg néhány órás vagy félnapos imágó életüket.

vedlésben (540 x 405).jpg

A nőstények valamivel később jelennek meg mint a hímek, és levetve lárvabőrüket, egyből imágóvá alakulnak, azaz azonnal párzóképesek. Ezután csak párjuk keresésével törődnek, nem is táplálkoznak.

Néhány méter magasságú kavargó tömegben a hímek megkeresik a párjukat, s a víz fölött, a levegőben párosodnak. Röviddel a párzás után a hím elpusztul, a nőstény a vízre ereszkedve a vízbe rakja a petéit, majd párja sorsára jut.

kérész (540 x 359).jpg

Tehát a figyelemre méltóan szinkronizált rajzás során a lárvák szárnyas alakká (a hímek szubimágóvá, majd imágóvá, a nőstények egyből imágóvá) alakulnak, majd a hímek és nőstények párosodása után. a nőivarú egyed a folyó felett repülve megkezdi a kompenzációs repülést. A Tisza felett 5-10 méteres magasságban halad a folyásiránnyal szemben, majd távolabb leereszkedik a vízre, ahol lerakja a petéit (egy nősténytől átlagban 7-8000 db). A peték lesüllyednek a mederfenékre, majd a kikelő lárvák befúrják magukat a meder falába, és a víz felé nyitott vájatban élnek a következő három évben, tíz-százezres egyedszámú telepeken. A nőstények a kompenzációs repülésükkel ellensúlyozzák a peték elsodródását, így a peték nagyjából azon a helyen érik el a vízfeneket, ahonnan a szülők is származnak.

rajzás (540 x 405).jpg

Az utódokról való gondoskodás után a vízfelszínt elborítják a teljesen legyengült kérészek, amelyeket a halak és a madarak szedegetnek össze.

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: tiszavirágzás kérész Tisza-tó


A bejegyzés trackback címe:

http://itthonatiszatonal.blog.hu/api/trackback/id/tr815371819

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.